I. Alapvető rendelkezések

A részjegy:         

A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg.

A részjegyen fel kell tüntetni

1. a szövetkezet nevét, székhelyét;
2. a tag nevét, lakóhelyét;
3. a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;
4. a részjegy kiállításának időpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását.

A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei

A tagok jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését.

A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat azonos jogok illetik meg.

1. teljesíti vagyoni hozzájárulását,
2. az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgatóság rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja,
3. eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak,
4. személyes közreműködéssel, tagi munkavégzéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében,
5. vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,
6. igénybe veheti a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat,
7. tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,
8. tisztséget viselhet a szövetkezetben,
9. felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben,
10. kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg,
11. élhet mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír.

A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése

A tag és a szövetkezet közötti együttműködés magában foglalja az alábbiakat:

1. munkához jutás elősegítése;
2. szociális helyzet javítását eredményező tevékenységek,
3. oktatási jellegű feladatok.

• Oktatási szolgáltatások, szakmai képzések,
• Egészségmegőrzést, rekreációt szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások
• Szociális juttatások
• Kulturális támogatások,
• Sport tevékenységhez nyújtott támogatások, juttatások
• Környezeti tanácsadás, szolgáltatás.

• meghatározza a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában felosztásra kerülő összeget;
• meghatározza a szövetkezet egyéb céljainak (beruházás stb.) megvalósítására szolgáló összeget.

Pótbefizetés

Tagi kölcsön

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

1. ha a tag a szövetkezetből kilép;
2. ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette;
3. a  tag halálával;
4. ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint
5. a szövetkezet átalakulásával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

1. a  szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
2. a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - 30 napon belül – felszólítás ellenére nem tesz eleget.

III. A Szövetkezet szervezete és működése

1. az alapszabály módosítása,
2. az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása,
3. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
4. a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről,
5. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról,
6. az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok kizáró határozat felülvizsgálata,
7. döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per megindításáról,
8. döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről,
9. döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről,
10. döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról,
11. döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról,
12. döntés pótbefizetés elrendeléséről,
13. a részjegyek névértékének megváltoztatása,
14. a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a részjegy névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb,
15. mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
16. A határozathozatal módja:
    1. A Közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van.
    2. A Közgyűlés határozatait – a c) pontban, valamint törvényben foglalt kivételekkel – a szavazatok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással határoz a Közgyűlés az Igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása tárgyában.
    3. A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont a), i), l), és m) pontjában meghatározott ügyekben.
    4. Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat.
17. A Közgyűlés összehívása:
    1. A Közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével az Igazgatóság írásban hívja össze.
    2. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
       1. a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
       2. a közgyűlés időpontját és helyét;
       3. a közgyűlés napirendjét;
       4. a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;
       5. a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.
    3. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés).
    4. Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyűlést a c) pontban foglalt eseteken kívül is össze kell hívni.
    5. Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
    6. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc nappal kell benyújtani az Igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni.
    7. Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre.
    8. A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon.
    9. Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető tárgysorozatba.

1. Közgyűlési képviselet:
   1. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az Igazgatóság elnöke, tagja, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló.
   2. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet.
2. A közgyűlés megnyitását követően az Igazgatóság elnöke vagy általa kijelölt tagja (illetőleg az ügyvezető elnök) javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének megválasztására. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt.
3. Közgyűlési jegyzőkönyv:  
   1. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen az alábbiakat:
      1. a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
      2. a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;
      3. a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
      4. a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
      5. a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;
      6. a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
      7. azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték.

2. Az Igazgatóság

2.1. A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét 3 tagú Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság elnökét, aki egyidejűleg a szövetkezet elnöke is, és az Igazgatóság tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása határozatlan időre szól. Az Igazgatóság dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelő Bizottság hatáskörébe.

1. Az Igazgatóság elnöke önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt
2. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgatóság elnöke gyakorolja
3. Nem lehet az Igazgatóság tagja:
   1. aki nem tagja a szövetkezetnek;
   2. akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
   3. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
   4. akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt;
   5. az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig;
   6. aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig.
4.   A szövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagja nem lehet egyidejűleg a Felügyelő Bizottság tagja.
5.   Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói.
6.   Az Igazgatóság tagjának felelőssége:
   1. Az Igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az Igazgatóság elnöke és tagjai a jogszabályok, az alapszabály illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint, egyetemlegesen felelnek.
   2. Nem terheli az a) pont szerinti felelősség az Igazgatóság azon tagját, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak írásban bejelentette.

1. Az Igazgatóság a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet.
2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. Az Igazgatóság évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az Igazgatóság feladata.
2. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottságnak félévente jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól.
3. Az Igazgatóságnak legalább havonként ülést kell tartania. Az Igazgatóságnak ülést kell tartania ezen időszakon belül is, ha azt a közgyűlés határozata előírja; vagy a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság elnöke, vagy a tagok 10 %-a írásban kéri. Az Igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni.
4. Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
   1. a jelenlévők nevét,
   2. az elhangzott felszólalások lényegét,
   3. a meghozott határozatot.
5. Az Alapszabály módosítását az Igazgatóság köteles a Cégbíróságnak bejelenteni.
6. Az Igazgatóság minden olyan adatot, nyilatkozatot köteles a Cégbíróságnak    bejelenteni, illetőleg tudomására hozni, amelyet jogszabály előír.
7. Az Igazgatóság feladata, hogy gondoskodjon a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és  a    szövetkezet vagyonának kellő védelméről.

1. akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
2. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
3. akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél;

1. a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az Igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;
2. indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
3. összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
4. az Igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;
5. az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
6. javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;
7. büntető feljelentést tesz az Igazgatóság elnöke, illetőleg tagja ellen.

4. Könyvvizsgáló

4.1. A Közgyűlés a szövetkezet ügyeinek ellenőrzésére könyvvizsgálót választ a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A szövetkezet a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőrizteti. A Közgyűlés döntéshozatal előtt meghallgatja a könyvvizsgáló véleményét a számviteli törvény szerinti beszámolóról.

4.2. Nem lehet könyvvizsgáló a szövetkezet tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá a szövetkezet munkavállalója, e minőségük megszűnésétől számított három évig.

4.3. A könyvvizsgáló jogai: 

1. A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
2. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

1. A könyvvizsgáló a Közgyűlés határozathozatala előtt köteles előterjeszteni véleményét a számviteli törvény szerinti beszámolóról.
2. A könyvvizsgáló a Közgyűlés határozathozatala előtt minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
3. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a szövetkezet vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a Közgyűlés összehívását kérni. Ha a Közgyűlés összehívására nem kerül sor, illetve a Közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
4. A könyvvizsgáló a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.

IV. Bírósági út és törvényességi felügyelet

A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint.

V. A Szövetkezet megszűnése

1. A szövetkezet megszűnik, ha: 
   1. a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést;
   2. tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot;
   3. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
   4. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
2. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

VI. Vegyes rendelkezések